DARABTELI
A DARABTELI függvény egy gyűjteményben az adott feltételnek megfelelő cellák számát adja vissza.
DARABTELI(teszttömb, feltétel)
teszttömb: A tesztelendő értékeket tartalmazó gyűjtemény. A teszt-tömb bármilyen értékeket tartalmazhat.
feltétel: Olyan kifejezés, amely összehasonlítja vagy ellenőrzi az értékeket, és az IGAZ vagy a HAMIS logikai értéket adja eredményként. Egy Feltétel összehasonlító operátorokat, állandókat, az ÉS összefűző operátort, hivatkozásokat és helyettesítő karaktereket tartalmazhat. A helyettesítő karakterek a kifejezés egyetlen karakterének vagy több karakterének megfeleltetésére használhatóak. Egyetlen karakter jelölésére használhatja a kérdőjelet (?), több karakter jelölésére a csillag karaktert (*), a tilde (~) karakterrel pedig megadhatja, hogy a következő karaktert írásjelnek kell tekinteni, nem pedig helyettesítő karakternek.
Megjegyzések
A függvény minden teszttömb értéket a feltétel értékhez hasonlít. Ha az érték megfelel a feltételnek, akkor beleszámít a számlálásba.
Példák |
|---|
A következő táblázatban található információnak nincs értelme, de hasznos annak bemutatásához, hogy milyen típusú argumentumok számítanak a DARABTELI eredményébe. A következő táblázat esetén: |
A | B | C | D | |
|---|---|---|---|---|
1 | 100 | 200 | 300 | 400 |
2 | lorem | ipsum | dolor | sit |
3 | 100 | 200 | 300 | sit |
4 | IGAZ | IGAZ | HAMIS | HAMIS |
5 | 200 | 400 |
A =DARABTELI(A1:D1; ">0") eredménye 4, mert a gyűjtemény minden cellája nullánál nagyobb értékű. A =DARABTELI(A3:D3; ">=100") eredménye 3, mert mindhárom szám nagyobb 100-nál vagy egyenlő azzal, és a szövegértéket a rendszer az összehasonlításban figyelmen kívül hagyja. A =DARABTELI(A1:D5; "=ipsum") eredménye 1, mert az „ipsum” szöveges karakterlánc egyszer jelenik meg a tartomány által hivatkozott gyűjteményben. A =DARABTELI(A1:D5; "=*t") eredménye 2, mert kétszer jelenik meg olyan karakterlánc a tartomány által hivatkozott gyűjteményben, amely „t” betűre végződik. |
Példa – Kérdőív eredményei |
|---|
Ez a példa a statisztikai függvények leírásaiban használt illusztrációkat foglalja össze. Egy kitalált kérdőíven alapul. A kérdőív rövid volt (mindössze öt kérdésből állt), és korlátozott számú (10) válaszadó töltötte ki. Minden kérdést egy 1-től 5-ig terjedő skálán kellett megválaszolni (a „soha” és a „mindig” közötti tartományban), de ki is lehetett hagyni a kérdést. A kérdőívek elküldése előtt minden kérdőívhez egy szám (azonosító) lett hozzárendelve. Az eredményeket a következő táblázat tartalmazza. A táblázatban egy üres cella jelöli azokat a kérdéseket, amelyek válaszai kívül esnek a tartományon (hibásak), vagy amelyekre nem érkezett válasz. |
A | B | C | D | E | N | |
|---|---|---|---|---|---|---|
1 | Azonosító | Q1 | Q2 | Q3 | Q4 | Q5 |
2 | 101 | 5 | 4 | 4 | 3 | 4 |
3 | 105 | 3 | 2 | 2 | 3 | 3 |
4 | 102 | 4 | 4 | 4 | 4 | |
5 | 104 | 3 | 4 | 2 | 4 | 3 |
6 | 107 | 4 | 3 | 3 | ||
7 | 106 | 4 | 3 | 3 | 4 | |
8 | 109 | 3 | 4 | 1 | 3 | 4 |
9 | 111 | 5 | 2 | 2 | 5 | 3 |
10 | 121 | 4 | 2 | 3 | 3 | 4 |
11 | 115 | 3 | 3 | 3 | 3 |
Néhány függvény bemutatása céljából tegyük fel, hogy a kérdőív száma egy alfabetikus előtagot tartalmazott, és a skála 1-5 helyett A-tól E-ig terjedt. A táblázat ebben az esetben az alábbiak szerint nézne ki: |
A | B | C | D | E | N | |
|---|---|---|---|---|---|---|
1 | Azonosító | Q1 | Q2 | Q3 | Q4 | Q5 |
2 | 101 | E | D | D | C | D |
3 | 105 | C | B | B | C | C |
4 | 102 | D | D | D | D | |
5 | 104 | C | D | B | D | C |
6 | 107 | D | C | C | ||
7 | 106 | D | C | C | D | |
8 | 109 | C | D | A | C | D |
9 | 111 | E | B | B | E | C |
10 | 121 | D | B | C | D | |
11 | 115 | C | C | C | C | C |
Ezzel az adattáblázattal és néhány rendelkezésre álló statisztikai függvénnyel információkat gyűjthet a kérdőív eredményeiről. Ne feledje, hogy a példa szándékosan kicsi, ezért az eredmények nyilvánvalónak tűnhetnek. 50, 100 vagy több válaszadó és jóval több kérdés esetén az eredmények nem lennének ilyen egyértelműek. |
Függvények és argumentumok | Az eredmény leírása |
|---|---|
=KORREL(B2:B11; C2:C11) | Az 1. és 2. kérdés korrelációját határozza meg lineáris regressziós elemzéssel. A korreláció azt méri, hogy két változó, ebben az esetben a kérdőív kérdéseire adott válaszok milyen mértékben változnak együtt. A következő kérdés merülne fel: Ha egy válaszadó az 1. kérdést az 1. kérdés átlagánál nagyobb (vagy kisebb) értékkel válaszolta meg, a válaszadó a 2. kérdésre is a 2. kérdés átlagánál nagyobb (vagy kisebb) értéket adott meg válaszul? Ennél az esetnél a válaszok korrelációja nem kifejezetten mondható megfelelőnek (-0,1732) |
=DARAB(A2:A11) vagy =DARAB2(A2:A11) | Az eredményül kapott kérdőívek teljes számát határozza meg (10). Ne feledje, hogy ha a kérdőív száma nem numerikus érték volt, a DARAB függvény helyett a DARAB2 függvényt kellene használnia. |
=DARAB(B2:B11) vagy =DARAB2(B2:B11) | Az első kérdésre adott válaszok teljes számát határozza meg (9). Ha a teljes sorra kiterjesztené ezt a képletet, meghatározhatná az egyes kérdésekre adott válaszok teljes számát. Mivel az összes adat numerikus, a DARAB2 függvény ugyanazokat az eredményeket adja vissza. Ha azonban a kérdőív az 1-5 numerikus értékek helyett az A-E értékeket használta volna, a DARAB2 függvényt kellene használnia az eredmények kiszámításához. |
=DARABÜRES(B2:B11) | Az érvénytelen vagy hiányzó válaszokat jelölő üres cellák számát határozza meg. Ha a teljes sorra kiterjesztené a képletet, azt láthatná, hogy a 3. kérdéshez (D oszlop) 3 érvénytelen vagy hiányzó válasz tartozik. Ezután valószínűleg áttekintené a kérdőívben ezt a kérdést annak kiderítése céljából, hogy ellentmondásos-e vagy nincs-e rosszul megfogalmazva, mivel a többi kérdéshez nem tartozik egynél több hibás vagy hiányzó válasz. |
=DARABTELI(B2:B11; “=5”) | Azoknak a válaszadóknak a száma, akik egy adott kérdésre (a jelen esetben az 1. kérdésre) az 5 értéket adták meg válaszként. Ha a teljes sorra kiterjesztené ezt a képletet, azt láthatná, hogy a válaszadók csak az 1. és 4. kérdésre adták válaszul az 5 értéket. Ha a kérdőívben az A-E tartomány lett volna megadva, a =DARABTELI(B2:B11; “=E”) függvényt kellett volna használnia. |
=KOVAR(B2:B11; C2:C11) | Az 1. és a 2. kérdés kovarianciáját határozza meg. A kovariancia azt méri, hogy két változó, ebben az esetben a kérdőív kérdéseire adott válaszok milyen mértékben változnak együtt. A következő kérdés merülne fel: Ha egy válaszadó az 1. kérdést az 1. kérdés átlagánál nagyobb (vagy kisebb) értékkel válaszolta meg, a válaszadó a 2. kérdésre is a 2. kérdés átlagánál nagyobb (vagy kisebb) értéket adott meg válaszul? Megjegyzés: A KOVAR függvény egy A–E skálára épülő táblázatban nem használható, mivel a függvényhez numerikus argumentumok szükségesek. |
=SZÓRÁS(B2:B11) vagy =SZÓRÁSP(B2:B11) | Az 1. kérdésre adott válaszok standard szórását határozza meg, amely a szóródás mérésére használható. Ha a teljes sorra kiterjesztené ezt a képletet, azt láthatná, hogy a 3. kérdésre adott válaszok szóródása volt a legnagyobb. Ha az eredmények nem egy mintát, hanem a vizsgált sokaság egészéből származó válaszokat tükröznék, a SZÓRÁS helyett a SZÓRÁSP függvényt kellene használni. Ne feledje, hogy a SZÓRÁS a VAR négyzetgyöke. |
=VAR(B2:B11) vagy =VARP(B2:B11) | Az 1. kérdésre adott válaszok varianciáját határozza meg, amely a szóródás mérésére használható. Ha a teljes sorra kiterjesztené ezt a képletet, azt láthatná, hogy az 5. kérdésre adott válaszok varianciája volt a legkisebb. Ha az eredmények nem egy mintát, hanem a vizsgált sokaság egészéből származó válaszokat tükröznék, a VAR helyett a VARP függvényt kellene használni. Ne feledje, hogy a VAR a SZÓRÁS négyzete. |